
|
Kulcsár Gábor
csontmester |
A csontkovács neve, a régi
idokben gyógykovács volt. A keltáknál
valamikor a kovács gyógyított és
egyben harcmuvész is volt. A kovácsokat
mindig nagy tisztelet övezte, mert a természet
négy fo elemével dolgoztak.
- Fiatalabb koromban papnak - lelkésznek készültem és
judóztam. Mint sokakat, engem is megfertozött
a keleti harcmuvészet és kultúra.
A 80-as évek elején, egyszer, egy olyan
kungfus filmet láttam, amikoris egy Shaolin
pap, miután mindenkit legyozött, embereket
gyógyított ... De nem akárhogyan!
Természetes módon!
- Mivel Magyarországon akkoriban az ilyen
dolgokról semmilyen információt
sem lehetett kapni, kezdetben egy kínai embertol
tanultam alapfogalmakat, cserébe magyar nyelvre
tanítottam. Majd masszázst is tanultam,
de az nem az volt, amire én gondoltam. Nagy
Géza - ideggyógyásztól
sajátítottam el a manuális medicina
tanait, amit ma is folyamatosan tanulok - és
ekkor kezdtek lassan összeállni a fejemben
dolgok, de még ekkor sem voltam teljesen tisztában
azzal: - Mit, miért kell csinálni?
- A 90-es évek közepén, sikerült
egy nemzetközi
ösztöndíjjal kijutnom a Szingapúri
Természetgyógyászati Akadémiára,
ahol diplomát szereztem a kínai orvoslásból és
az itt eltöltött évek alatt, egy
teljesen más életszemléletet
ismerhettem meg. Az európai - fogyasztói
szokáskultúra ellenében, az ázsiai
- visszaforgató - megtartó szemléletet.
- Mindezek mellett több más irányzatot,
még további 4 iskola tanításaiból
is sikerült mélyreható ismereteket
szereznem. Például a koponyacsontok
kezelése terén, és az
állatok csontkovácsolása területén.
- Minél többet tudunk meg az életrol,
annál jobban rájövünk, hogy
mégis milyen keveset tudunk róla ...
A tanulás ebben a világban egy természetes és
folyamatos dolog. Én csinálom, végzem
a munkámat és remélem, még
ebben az életemben kirajzolódik majd
egy új világ vetülete, ami egy
jelentos szemléletváltást hozhat
az emberi civilizáció minden területén
...
- Magyar honban - egészségileg és
lelkileg, általában véve igen
rossz állapotban van a társadalom.
Megelozés egyáltalán nincs.
Nálunk az a jó orvos, akinek sok betege
van, máshol meg az, akinek minél kevesebb.
Arra lenne szükség, hogy az emberek ne
a gyógyszerekben keressék a problémák
megoldását, hanem hosszú távon,
megfeleloen karbantartott szervezete legyen mindenkinek.
- Minden népcsoport, ha kell hajlandó összefogni,
hogy jobbítson a sorsán, de a magyarnak
nevezett társadalomban, az emberek csak beszélnek és
beszélnek ... Jó lenne, ha az
életünket meghatározó,
fobb dolgok megvalósításának
menetében is egy kis változás
történne. Meg kellene határozni,
milyen célokat szeretnénk elérni, és
ezek megvalósításáért
mindenkinek egy irányba kellene haladni.
- A vimiviki kezdeményezést is éppen
emiatt tartom szükségszerunek és
nagyszerunek, mert azok az emberek - közösségek,
akik építoen gondolkodnak a világ
dolgairól, ebben a közegben egymásra
találhatnak és együttmuködhetnek.
Ha mi, nem hozzuk létre magunknak a saját
kis szigeteinket, senki nem fogja helyettünk. És
majd szépen, csendben el fog fogyni az akaratunk,
el fog fogyni az életterünk. Bizalommal és
érdeklodéssel tekintek a világ
magyarjainak a hozzáállására.
Reménykedem abban, hogy sokan leszünk
...
Mindenkit üdvözöl: Kulcsár
Gábor
http://www.csontmester.hu/ |