Ortopédia

Az ortopédia az orvostudománynak az az ága, mely a tartó és mozgatóapparátus világra hozott és szerzett deformitásaival, heveny és idült gyulladásaival, funkciózavaraival, degeneratív elváltozásaival foglalkozik.

A tartó és mozgatóapparátust ortopédiai szempontból a szervezet egységes szerveinek tekintjük, melyet a test csontos váza, a vázat összetartó ízületek, az azokat mozgató izom- és idegrendszer alkot.

Ennak értelmében az ortopédia a vázrendszer statikájával, biomechanikájával és dinamikájával foglalkozik.

  • Mint megelőző tevékenység a tartó és mozgató szervrendszer alaki és működésbeli egységét és épségét igyekszik megőrizni.
  • Mint gyógyító tudomány a formai és funkcionális zavarokat kívánja megszüntetni.

A helyes gyógyító tevékenység egyidejűleg szorosan vett megelőzés is.

Testtartás

A gerinc szagitális irányú fiziológiás görbületei az ülés, az állás, járás begyakorlásával és a törzsizomzat kifejlődésével, a statikai fejlődés folyamán alakulnak ki, és a homo sapiensre jellemző, egyenes testtartást eredményezik.

Először a nyaki lordózis alakul ki, a gyermek hasra fordulásával és a fej emelésével. A következő görbület egy hosszú, dorzolumbális kyphosis, a felülés időszakában, 6-12 hónapos kor között fejlődik.

A lumbális lordózis kialakulása az állás és a járás megkezdésekor veszi kezdetét, és fokozatosan visszaszorítja a hosszúívű kyphosist a háti gerinc szakaszra. Vele együtt - a járással és a tartási izomzat erősödésével - a szakrális kyphosis is fokozatosan kialakul. Bármilyen külső tényező, mely ezt a spontán, elsősorban az izomzat fejlettségi szintjétől függő statikai fejlődésmenetet megzavarja, károsan befolyásolja a gyermek további fejlődését.

Valamennyi statikai fejlődési fok csak megfelelően fejlett izomzattal jön létre, külső segítség nélkül. Helyes statikai fejlődés esetén 6-7 éves korra a gyermek számára harmonikus görbületrendszer alakul ki.

Gerincferdülések

A hanyag vagy helytelen tartás jellemzője, hogy aktív izomerővel korrigálható. Ha a tartás állandósul, és aktív izomerővel nem korrigálható, akkor már gerincdeformitással állunk szemben.

A csont - kattintson nagyobb képért

Helyes tartás és a helytelen tartás három típusa

Azokat a gerincdeformitásokat, melyek frontális síkban változtatják meg az ember statikáját, oldalirányú gerincferdüléseknek nevezzük. Lokalizációt figyelembevéve négy fő típust különböztetünk meg.

A csont

Az idiopathiás strukturális scoliosis négy lokalizációja


Kezelési módszerek

A konzervatív és műtéti eljárásoknak egyaránt jelentőségük van. Számos esetben a konzervatív kezelést műtéttel kell kiegészíteni, más esetekben a műtéttel elért korrekció után a funkciót konzervatív kezeléssel javítjuk tovább, illetve tesszük tartóssá.

Konzervatív kezelési módszerek:

Műtéti eljárások:


Protézisek, ortézisek, stb.

Az ortopédia és a társszakmák orvosainak gyógyító tevékenysége gyakran elégtelen maradna, ha a beteg nem részesülne megfelelő mozgásszervi gyógyászati segédeszköz ellátásban. Az alábbi ágazatokat különböztetjük meg:

  1. protetika: a művégtagokkal foglalkozik
  2. ortetika: azon készülékeket taglalja, melyek a támasztást, a rögzítést, a korrigált helyzetben tartást szolgálják
  3. epitetika: a testfelületi hiányok kozmetikus pótlásával
  4. kalceotika: az ortopéd cipőkkel foglalkozik
  5. adjunatika: "testtávoli" segédeszközöket (mankó, kerekes szék, speciális nyelű munka-evőeszközök) tárgyalja
  6. protetometria: a méretvétel, az eszközgyártás és -alkalmazás elvi és módszertani kérdéseit vázolja