Táplálkozás

"Azért egyél, hogy élj, s ne azért élj, hogy egyél"

Úgy tűnhet a téma nem igazán kapcsolódik a csontokhoz, pedig lényeges. Az emésztőrendszer állapota meghatározza a csontok, izületek, izmok állapotát és működőképességüket.

A táplálkozás jelentősége abban áll, hogy biztosítja az energia szabályos keringését: szétoszlat ott, ahol teltség van, bőséget ad hiányban. A redszertelen étkezés, elégtelen táplálkozás, avagy ha egyfajta ételből túlzott mennyiséget eszünk vagy egyoldalú táplálkozást folytatunk hiánybetegségek, vagy gyomor- és bélrendellenességek alakulnak ki.

Nem az étel mennyiségét kell elsődlegesen számításba venni, hanem az ételek összetétele és elkészítési módja a fontos. Az ételek és ízek egyensúlya a legegészségesebb táplálkozási módszer, de itt is lényeges a mértékletesség. Az ételeknek többféle tulajdonságát kell figyelembe venni:

Íz

Érintett szerv

Hatás

Mértéktelenség hatása

Édes

Lép

Erősít, enyhíti a fájdalmat

nedvesség, és nyálka keletkezése, ami akadályozza az energiaáramlását, és belső forrósághoz vezet. A lép, a vese és a szív funkcióját sérti.

Csípős

Tüdő

hatása segíti az energia és a vér áramlását, elmulasztja a nedvességet

Túlzott ingerlés károsítja az energiát és a vért, kiszárít.

Savanyú

Máj

Megállítja a verejtékezést és a hasmenést

Vízvisszatartás a húgyhólyagban, kiszárítja a lépet

Keserű

Szív

Elmulasztja a lázat, köhögést és a nehéz légzést

Gyengíti az erőt, kiszárít. Hánytató hatású.

Sós

Vese

Felpuhítja és eloszlatja a kemény dudorokat.

Akadályozza a vér áramlását, visszatartja a vizet.

Az étkezést:

A gyomor olyan, mint egy főzőedény, amelyet a lép energiája fűt; ezért ha meleg, enyhén megfőzött ételeket eszünk, nem kell a saját energiánkkal megfőzni az ételt.

Az az étel, amit egy napnál régebben főztek, már "tönkrement".

A táplálkozás általános alapelvei:

Sokan hódolnak nálunk a vegetárius étkezésnek. Ehhez csak két megjegyzést fűznék:

  1. A legtöbb vegetariánus hiánybetegségben szenved. Ez több mindenből adódhat, de a jelenség sajnos tény.
  2. Magyarországi viszonyok között (hangsúlyozom, hogy nem Indiában, vagy a svájci hegyek között!) nem tudunk olyan, csak vegetariánusként étkező emberről, aki elérte volna a századik életévét. Húsfogyasztóból viszont több is akad, aki megérte e tisztes kort. (A tisztesség kedvéért azonban meg kell jegyenem, hogy emberi fogyasztásra leginkább csak a hal, szárnyasok, és némely esetben a vadhúsok megfelelők. A többi állat húsa - főleg a mostani állattartás miatt - fogyasztásra alkalmatlan.)

Táplálkozás életkor szerint

A görög - arab orvoslás szerint:

Az elpuhult, húsos testalkatú egyéneknek érdekük, hogy az év legnagyobb részében szárazabb étrendet kövessenek, mert az ő felépítésük eleve "nedvdús".

Aki sovány és szikár, napbarnított a teste, ajánlatos egy általában hígabb táplálkozási szokásra berendezkedniük, mivel az ő testük jellegében száraz.

Táplálkozás évszakok szerint

Táplálkozásunknak követnie kell az évszakok változásait:

A hideg éghajlat alatt élőknek általában problémájuk van az energiaáramlással, jobban meg kell dolgozniuk testük felmelegítéséért, vagyis igen fontos az energia védelme és erősítése meleg ételekkel.

Meleg éghajlat alatt az embereknek általában problémájuk van a vérrel, így hűvös, hűsítő ételeket ajánlott fogyasztani, pl. gyümölcsöket, nyers ételeket. A pórusok megnyitása, és a verejtékezés a hűtés és méregtelenítés egyik módszere.

"Reggelizz úgy, mint egy király,

Ebédelj úgy, mint egy polgár, és

Vacsorázz úgy, mint egy koldus"

Figyelembe kell venni az étel mennyiségét, és elfogyasztásának idejét is. Nagy étkezésekre legjobb időszak a reggel. A Lép és a Gyomor energiateltségének ideje 9 - 11 óra között van, tehát ekkor helyes több ételt fogyasztani. Este 7 után már egyáltalán ne együnk semmit.

Lényeges szempont, hogy táplálékunk egyetlen évszakban se legyen túl forró, vagy túl hideg. Mondhatni a "hűvös" és a "meleg" közötti állapot felel meg számunkra. Az étel előkészítésének, elkészítésének, és elfogyasztásának módja igen jelentős szerepet játszik az egészség megtartásában. Éppen ezért egy adott étel energiája a kulcsfontosságú tényező, miként az elkészítés módja is, mert mindkettő megváltoztathatja ezt az energiát.

Amikor táplálkozásról beszélünk, az alatt nem csak a szó hétköznapi értelmében vett élelmiszereket értjük, hanem a vitaminokat és az ásványi anyagokat is. Az étrend elgondolása az, hogy megtaláljuk és orvosoljuk a vitaminokkal, ásványi anyagokkal, rostokkal, stb. kapcsolatos hiányokat és feleslegeket. Az étrend (diéta), olyan témának tekintendő, amelyben a testet felépítő elemek egyensúlyára törekszünk, és amelyben meghatározzuk a mennyiséget. Az étrendet úgy kell tekinteni, mint annak tárgyát, hogy mi az, amit az embernek tápanyagként fogyasztania kell. Az élelmiszer, ill. annak hiánya, helytelen megtervezése, fogyasztása, helyettesítése vagy megváltoztatása, nagymértékben befolyásolja az egészséget. Az ember nem elsődleges átalakítója a természeti energiáknak, ezért a legtöbb esetben más átalakítókra támaszkodik, előzetes átalakításért.

(Pl. a D-vitamin és egy pár másik anyag kivételével, az ember nem képes a napfényt átalakítani energiává, hanem - pl. az algák fogyasztásával melyek elvégzik ezt az átalakítást, - képes megszerezni és felhasználni ezt az energiát.)

A test minden mirigye egy vagy több ásványi anyagra specializálódik, és valójában a mirigyek ezzel a módszerrel lépnek egymással kölcsönhatásba. Más szóval, a test endokrin rendszere a jelek szerint az ásványi anyagok segítségével szabályozza önmagát.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok az ember testsúlyának mindössze 3-4% teszik ki. A makroelemekre, amilyen a kalcium, magnézium, nátrium és a kálium, viszonylag nagy mennyiségben van szükség. Mikroelemekből, pl.: vasból és cinkből, jóval kevesebb is elég. Végül vannak olyan ásványi anyagok, köztük a szelén, a mangán, és a jód, amelyek a szervezetben csak nyomokban fordulnak elő, így ezeket nyomelemeknek nevezzük. Nagymértékben eltérő vélemények vannak arról, hogy mi a minimális napi szükséglet az ásványi anyagokból, kiváltképp a nyomelemekből. Az élelmiszerek széles skálája tartalmaz ásványi anyagokat. Az ásványi anyagok legjobb forrásai azok a természetes élelmiszerek, amelyek még nem károsodtak a feldolgozás által, mivel a feldolgozatlan élelmiszerek tartalmazzák őket abban az összetételben, amelyben a leghatékonyabbak. Mindamellett természetesen egyetlen olyan élelmiszer sincs, amely mindet tartalmazná. Az egyes élelmiszerekben levő ásványi anyagok mennyisége gyakran attól függ, hogy mennyi volt belőlük a talajban, amelyen a növény termett, illetve ahol az állat legelt. Sajnos ez napjainkban elég rossz megosztásban szerepel. A gödöllői Agrártudományi Egyetem felmérése szerint a tudományosan rosszul használt földek és műtrágyázásuk miatt a növényekből bőven több mint 50%-ban hiányzik a nyomelem és vitamintartalom. Van helyettük azonban ugyanennyi mikrotoxin, vagyis méreganyag. Nem jobb a helyzet az állattartás esetében sem, ahol a kevés mozgás, és az elhullott állatokból készült tápok használata miatt tudományosan tesszük tönkre jószágainkat. Ezeknek az állatoknak a húsa emberi fogyasztásra nem alkalmas, csak a szabványnak megfelelő. Na már most ugye a kettő nem ugyanaz.

Az ásványi anyag egyensúlyát a szervezet csupán rövid ideig tudja fenntartani. Ha nem jut megfelelő pótláshoz, az izmokban, a májban és a csontokban tárolt készleteket éli fel. Amennyiben túl nagy az ásványi anyagok felvétele, a felesleg rendszerint kiürül, s így csekély a szervezet károsodásának veszélye.

Vitaminok

Az emberi szervezet ásványi anyag felvevő képességét különféle tápanyagok is befolyásolhatják. A D-vitamin például elengedhetetlen a kalcium felszívódásához, míg a C-vitamint tartalmazó élelmiszerek a vas szervezetbe való bejutását mozdítják elő. A vitaminoknak csak hiányuk érzékelhető.

Mesterséges hiányok

Ha túlságosan lecsökkentjük, vagy abbahagyjuk bármely, a test működéséhez elengedhetetlen és létfontosságú anyag fogyasztását, akkor számítani lehet rá, hogy nem optimális testi állapot jön létre. Amikor ez nagyon nyilvánvaló, ekkor erre azt mondjuk, hogy "betegség". Amikor nem annyira nyilvánvaló, vagy még ki sem derült, akkor az ember "nem érzi jól magát". Az egyéb betegségekre való hajlam sok esetben e hiányok következménye, még ha kialakulásukat vírusok, vagy baktériumok idézik is elő. A betegség garantáltan elhúzódik, ha ezek a hiányok továbbra is megmaradnak anélkül, hogy kezelnék őket. A vitaminok vagy ásványi anyagok önmagukban nem fejtenek ki megfelelő hatást, ezért más elemeknek kell kísérni őket, melyekkel együtt képesek elvégezni a feladatukat. Amikor valakinek hatalmas adagokat adunk bizonyos vitaminokból, ásványi anyagokból, vagy más élelmiszerekből, kétségtelenül mesterséges hiányt idézhetünk elő más anyagokból, amelyekből az illető semennyit se fogyaszt. Néhány elem bevitelének megnövelése pusztán a mennyiségnövekedés ténye miatt, más elemeknél is adagnövelést kíván. Vagyis ha néhány elem bevitelét jelentősen megnöveljük, az egyensúlyt fenn kell tartani a többi elem arányos növelésével. Ha a test egyik részén hiányoznak a szükséges elemek, akkor a test még arra is képes, hogy a csontokat, az izmokat és a szöveteket kifossza, csak hogy megszerezze a hiányzó elemeket. Így mesterséges hiányt lehet létrehozni. A vitamin és ásványi anyag adagoknak egymással arányosnak kell lenniük.

Lényeges szempont: nincs szükség arra, hogy bizonyos élelmiszereket elhagyjunk, azonban a normális étkezési szokások néhány elemmel kiegészülnek.

Fontos, hogy az ízek és alapanyagok kombinálásával biztosítsuk az egészséges ételeknek a speciális, szervekre gyakorolt hatását. Az ember táplálkozásában a gabona - zöldség-gyümölcsfélék - hús - édesség ideális aránya 6:4:2:1. A legtöbb ősi nép lényegileg eszerint táplálkozik. Ázsiában a magvakat a hántolatlan rizs, árpa, köles és búza képviseli. Európában a búza, az árpa, köles és zab, illetve még a meghonosodott kukorica.